Szemelytelen ember, szemelytele Keseru Tibor

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

alkotm�ny anakronizmus volt, n�lunk a m�ltból �tmentett egyet-
len �rt�k, olyan �rt�k, aminek a megment�s��rt elsQsorban a
nem nemesek v�reztek. Furcsa feud�lis hadsereg volt a Th�k�ly
�s R�kóczi n�pe! R�kóczi had�ban a jobb�gyleg�ny Esze Tam�s
ezredet vezetett, a vez�rlQ t�bornokok egyike Vak Botty�n
23
szint�n jobb�gy sarj volt. Th�k�ly �s R�kóczi mozgalm�nak
demokratikus jelleg�t elvitatni lehetetlen.
Csak M�ria Ter�zia alatt eszm�l a dinasztia arra a hiva-
t�sra, hogy mi a k�teless�ge a pórn�ppel szemben. Az urb�ri-
umokkal ny�jtott szoci�lis olajcseppek hat�s�t azonban maga a
dinasztia paraliz�lta akkor, amidQn a nyelvk�rd�sben �rthetetlen
konzervativizmust tan�s�tott. Bessenyei Gy�rgy r�pirataira,
amelyekben elsQnek k�vetelte a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�t
s a magyar nyelv �rv�nyes�l�s�t a t�rsadalmi �letben, a dinasz-
ti�nak nem az agyonhallgat�s �s az elg�ncsol�s lett volna a
k�teless�ge, hanem a mozgalom kisaj�t�t�sa. Bessenyei r�ad�sul
katoliz�lt is, h�t kiben b�zott akkor a dinasztia, ha a tisz�nt�li
k�lvinist�ból katolikuss� lett g�rdist�ban is kurucot szimatolt!?
II. József k�s�rlete a legvakabb magyar szemet is felnyi-
totta. A kalapos kir�ly k�s�rlet�nek tudható be, hogy a magyar
nyelvi nacionalizmus, mint forradalmi mozgalom indult el �tj�ra.
A v�n lator Kazinczy belopakodott a R�kóczi erdQbe, lev�gott
egy galyat, otthon sz�pen megfaragta �s furuly�zott rajta. Mikor
Kossuth bel�p az �jhelyi v�rmegyeh�z�ba �s feltqnik a pozsonyi
di�t�n, az a furulya ólmos bot m�r akkor s csak idQ k�r-
d�se, hogy puskatuss� �s szuronny� v�ljon. Hogy azz� lett
Kossuth legkev�sb� bqn�s. Ha Q nem, megcsin�lja Szemere
Bertalan, ha Szemere Bertalan sem, akkor egy harmadik. Kossuth
nem forradalmi politikus, angol modorban v�vott parlamenti harc
volt az ide�lja. De magyarnak �s Zempl�nben sz�letett, meg
kellett �rtenie R�kóczi sz�lQf�ldj�n a borsi ak�cok �s t�lgyek
suttog�s�t, a sz�zadok sóhaj�t. Ha nem �rtette volna Szemere
figyelmezteti r�.
Lajos tudod, hogy Th�k�ly akarta elQsz�r f�lszabad�-
tani a Dózsa Gy�rgy n�p�t?
Tudom.
Azt is tudod, hogy Th�k�ly luther�nus volt?
Tudom.
Nos, akkor neked kell a reformot tetQ al� hozni, mert
egy hiten vagy vele.
Ha szeg�ny Sz�chenyi Istv�n gróf valamit is meg�rt a
kuruc korszakból, soha egy keresztbe szalm�t nem vet a Kossuth
�tj�ba. Azt mondhatnók, hogy a reformkorszak �s szabads�g-
harc Kossuthja determin�lt ember, hogy az igazi Kossuth az
emigr�ciós korszakban kezdQdik, mikor az ozond�s zempl�ni
levegQnek h�tat ford�t. Az emigr�ciós Kossuth a nemzetis�gi
politik�ban eg�szen m�s h�rokat penget, mint a szabads�gharc
vagy a reformkor Kossuthja. Lehet, hogy a nemzeti trag�dia
sz�rnyakat adott sas lelk�nek, de az is lehet, hogy a szabads�g-
harc �s a reformkorszak alatt nem tudta az akarat�t �rv�nye-
24
s�teni. Hiszen senki �s semmi ember volt a grófok orsz�g�ban.
Nem �szhatott az �r ellen csak az �rral, K�pzelj�k el a szabad-
s�gharc Kossuthj�t, amint a rom�noknak Erd�lyben �s a szer-
beknek a D�lvid�ken autonómi�t ad! Megbuktatn� a saj�t osz-
t�lya �s elfordulna tQle a sz�kelys�g abban a pillanatban. Ahogy
Th�k�lyt is saj�t hadnagyai vagdalj�k �ssze nyomban, mikor
szoci�lis tervezget�s�t megakarja valós�tani. R�kóczit is Bercs�nyi
sz�rja le, abban a percben, mihelyt a paraszt szabads�got enun-
ci�lja. Minthogy azonban a ves�kbe csak a sz�vek �s ves�k vizs-
g�lója l�t be s �gy a politikusokat k�lsQ tetteik alapj�n kell
meg�t�ln�nk, marasztalnunk kell a reformkorszak �s szabads�g-
harc Kossuthj�t, bqn�s abban, hogy individu�lis �llamszervez�st
erQltetett egy vegyes nemzetis�gq orsz�gra �s nem k�vette
R�kóczi �s Szent Istv�n univerz�lis �llamszervez�s�t. Egy uni-
verz�lis �llamszervezQ a horv�ton k�v�l minden hazai nemzeti-
s�get megtudott volna nyerni a szabads�gharcnak. Ez azonban
1848-ban m�r kivihetetlen volt, hogy t�bbet ne mondjunk, annak
a politikusnak, aki erre r�sz�nja mag�t elQsz�r is PetQfi S�ndort
kell agyonl�vetni.
A magyar nyelvi nacionalizmusnak volt a PetQfi-f�le indi-
vidualista ir�ny�val szemben egy univerz�lis ir�nya is. V�r�s- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum